Mia
Az első nap egy hagyományos iskolai rendezvénnyel kezdődött, ahol a suli apraja-nagyja részt vett. Az iskola igazgató mondandója után elkezdődött az iskolai beavatás. Hatalmas bulinak indult mindenki számára kivéve nekem. Az ünnepségen megpillantottam egy magas, szőke, kék szemű fiatal srácot. Bele is szerettem pedig a nevét se tudtam és itt kezdődött a későbbi bonyodalom. Később kiderült, hogy Jennyfer exe, Jeffrey Cooper. A tanítási napok alatt elég sokszor összefutottunk az iskolai kávézóban ahol sokszor kávéztam Lucyval és Jennyferrel. Kávézás után felmentünk megnézni a heti órarendet, ahogy kiderült az angol óra egy elég eldugott terembe lesz. Mind a hárman felkészültünk a kezdődő órára mikor megláttam, hogy Jeffrey is a teremben van és elindult a helyére ami pont előttem lévő pad volt. Egyszer csak hátra fordult és tollat kért tőlem mivel a tolltartóját szokása volt otthon hagyni. Zavaromban rotringot adtam toll helyett.Közben a tanár belépett és Jeffreyt és engem kihívott felelni. Az óra után végre tudtunk Lucyval beszélgetni de minthogy kiderült Jeffrey a hátam mögött volt és mindent hallott az órai dolgokról és azt, hogy mit gondolok róla. Egyszer csak Jeffrey megszólalt:
- Köszi nem kell ennyire szeretni.
Döbbenten fordulok hátra s kedvesen megszólalok:
- Ki mondta, hogy szeretlek téged?
Erre mindhárman nevetésbe törtünk ki. Utána meghallottuk, hogy Jennyfer közeledik. Csengetéskor Jeffrey-vel szétváltunk mivel nekünk órára kellett mennünk. Egyszer csak megszólal Jennyfer:
- Újra össze akarok jönni Jeffreyvel mivel rájöttem, hogy szeretem.
-Honnan tudod, hogy akar tőled valamit? kérdeztem.
- Ne haragudj meg de mi van akkor ha más jön be neki? kérdezte Lucy.
- Bocs, hogy ezt mondom bogyó de az lehetetlen. válaszolt Jennyfer.
- Újra kezdeni exel olyan mintha a döglött kutyádat kiásnád a kertből. gyorsan feleltem.
- Ha már itt tartunk, mit beszéltetek Jeffrey-vel? kérdezte Jennyfer.
- Segítséget kértünk tőle az angol házihoz. mondtam sietve.
Jennyfer rohant az osztályterembe. Mi Lucyval lassan követtük.
- Csak nem bejön neked Jeffrey? kérdezte váratlanul Lucy.
- Nem rossz de nem az én esetem. vágtam rá hirtelen.
- Nekem nem úgy tűnik. válaszolt vigyorogva Lucy.
2 perc késéssel beértünk a terembe ahol már folyt az angol történelem. Miután leültünk a helyünkre megszólal ingerülten Jennyfer:
- Hol voltatok eddig?
- Sorry nem tudok acélbetkósban futni. válaszoltam.
A nehéz tanítási nap után elmentünk Lucyval pizzázni az egyik törzs helyünkre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése